Tavaly a veszprémi ugrató még kifogott a Skodán. Viszont idén Gyuriczky Zsolt és Böröczi Levente ígéretet tett arra, hogy a Citroent kímélni fogják, azon az „egy ugratón”, de a többi részén nyomják neki, ahogy kifér a csövön. Nem házibajnokságra gyúrnak, hanem a kategória egy előkelő helyére.
Ugye tudod, hogy murván nehéz “házibajnokságot” nyerni, mert sokkal nehezebb lenne tolni, mint múltkor aszfalton?! De ugye, nem erre gyúrtok a hétvégi Veszprém Ralin?
– Nem is szeretnénk most „házibajnokságot” nyerni. Biztos vagyok benne, hogy Bakó Laciék Székesfehérvárra is egy tökéletesen felkészített autót hoztak nekünk. Ez egy technikai sport, sajnos a műszaki hiba benne van a pakliban. Ezt el kell fogadni, és készülni a következő versenyre. Laci az mondta “berepüli” nekünk a Citroent az új motorral, és bízom benne, hogy ez sikerült és az “érzést” is benne hagyta, akkor egy élvezetes verseny végén végre dobogóra állhatunk.
Tavaly jól éreztétek magatokat, de sajnos a következő mondattal zártátok a versenyt: “A nagy ugratón túl nagyot repült… a Škoda nincs jól.” Tehát kiestetek. Mi az idei terv?
– Mindenképpen a célba érkezés, a jó hangulat és pár kiló leadása a cél. A tavalyi hibánkból tanultunk, de azt az ugratót kivéve nem szeretnénk elspórolni semmit a versenyen. Egész jól kezdtünk menni már Székesfehérváron az autóval, reméljük azt a formánkat sikerül átmenteni Veszprémbe is. Nagyon szeretem ezeket a pályákat, sajnos az autónak nem a legelőnyösebb, de hát erre találták ki a franciák. A meleggel, ahogy látom idén is meg fog gyűlni a bajunk, viszont az fog nyerni, akinél lesz elég víz a verseny végéig.
Ha most csak úgy rajtolhatnátok, hogy el kellene legalább mondani fejből egy gyorsaságit, menne?
– Simán, az egész verseny távját tudjuk fejből, Moha bá után szabadon: “Menj háromszázkilencvenötegészkilencvenöt kilométert a célig…” 😀
Nagyjából mire lehet majd részetekről és a csapat részéről számítani? Komolyság, csak a verseny… koncentráció… semmi móka?
– Komolyan mondom neked, hogy komolyan vesszük a feladatot. 😀 De az elmúlt pár verseny alkalmával már úgy érzem magam, mint a régi szép időkben, amikor elkezdtük a versenyzést. Nekünk ez hobbi, nem múlik rajta semmi, ezért a felhőtlen jókedv, a móka és a kacagás a cél. Remélem, most már nem csak mi fogjuk magunkat jól érezni, hanem a csapat többi tagja is elengedi kicsit magát… és akkor ők is érzékelni fogják másnap a frontot, nem csak mosolyognak majd rajtunk. 😀
A nézőknek még annyit üzennének a srácok, hogy ha mégsem bírnák visszafogni magukat annál a bizonyos „egy ugratónál”, akkor küldjenek majd fotókat. Köszi-köszi, előre is. 😀
Köszönjük reklámpartnereinknek:
Octi-CAD Kft., Sióház Centrum Kft., B! Bomba Energy Drink Kft., Imagedesign I&A Design Kft.
Szöveg: Tiba Anita
Fotó: Peremicki István
