Amilyen jól indult csapatunk számára a verseny, olyan jól is sikerült befejeznünk a Prince Kazincbarcika Ralit, aminek köszönhetően bebiztosítottuk az év végi bajnokságban dobogós helyezésünket.
A sikeres pályabejárás után, pénteken, az átvételekkel kezdődött számunkra a verseny, majd este fél nyolc körüli időpontban rajtoltunk el a kazincbarcikai Fő térről, megannyi szurkoló előtt és indultunk az első gyorsasági felé. Szomorúan szembesültünk azzal, hogy jelentősen megcsappant az indulok száma.
Hosszú éjszakának néztünk elébe, hiszen 6 gyorsasági várt ránk. Ráadásul nehezített a dolgunkat az is, hogy erre a versenyre spóroltak a rendezők, nem gumizták ki a kanyarok belső ívét, így a várható átvágások miatt az aszfaltos verseny hamar murvás futamra fog hasonlítani, gondoltuk. Megérzésünk igaznak bizonyult. Gyakran nyomot sem láttunk, így nehéz volt, hogy legalább egy keréken legyen tapadáson.
Az első szakaszokon óvatosan kezdtük. Meglátszott rajtunk, hogy rég nem ülünk versenyautóban és az utolsó C2-vel történő autózásunkkor nem kicsit sikerült esnünk. A visszafogott autózásnak köszönhetően elég nagy hátrányt sikerült bespájzolnunk a Bessenyey-Papp pároshoz képest, akik meglepve az egész mezőnyt elég nagy tempót diktáltak. Meglátszott rajtuk a sok kilométer, amit a verseny előtt tudtak autózni – 19. Rajd Rzeszowski -, amiért kicsit irigykedtünk is rájuk :).
Az este azért okozott számos meglepetést számunkra, amikor az előttünk rajtoló porában többször is kicsúsztunk. Bár tudtam, hogy merre kanyarodik az út, csak éppen nem láttuk azt. Volt olyan gyorsunk, amikor lekapcsolt lámpasorral mentünk át, mert olyan volt, mint amikor nagy ködben fényszóróval akarunk autózni. Ezeket leszámítva gondmentes éjszakát zártunk és vártuk a szombati napot.
Úgy terveztük a futam második napját, hogy az összetettben rápattanva a gázpedálra előrébb szerettünk volna lépni.
Reggel az első gyorson, nem messze a rajt után láttuk, hogy Bessenyey Zoliék sajnos kiestek a versenyből, egy szemre komolynak tűnő törésteszt után, amit sajnos át tudunk érezni a miskolci bukásunk óta. Ez a tervezett gyorsulásunkra rá is nyomta a bélyegét. Tempósan, de biztonságosan teljesítettük az első három szakaszt.
Ezután jött számunkra a meglepetés! A Kánó-Ragály gyorsasági felétől azt kezdte kiírni a számítógépünk, hogy nincs töltésünk. Aggodalomra adott okot, hogy folyamatosan láttuk a kijelzőn, hogy egyre csak fogy az áram az akkumulátorból, mivel nem dolgozott a generátorunk. Ennél az autónál minden elektromosan működik, a kormányszervótól a benzin pumpáig. Egyre csak gyengült az áramforrásunk ereje, főleg a kormányszervónk dadogott és néha hiányzott.
Még két szakaszt teljesítettünk ezzel a problémával, és a szervizben tudtuk csak orvosolni a hibát egy generátor cserével, amit a csapat pillanatok alatt kicserélt nekünk.
Az utolsó három szakaszt már kedvünkre valóan teljesítettük, kockázatot nem vállalva, és a kategória első helyén hoztuk be a Citroent a célba.
Ez számunkra azt is jelentette, hogy a pécsi futamtól függetlenül, ahol azért indulni fogunk, Magyar Mikiék, és Dékány Sanyiék után miénk lett az idei évben az igen csak megcsappant A/6 kategória éves 3. helye, ami két versenyes célba érkezésből, nem is rossz teljesítmény.
Szeretnénk köszönetet mondani a szervizcsapatnak a kitűnően felkészített versenyautóért, és a szponzorainknak a lehetőségért, hogy ilyen szintű autót és versenyzést tettek lehetővé a számunkra. A kocsi hibátlanul szerepelt, így adott a lehetőség, hogy a Mecsek Rali előtt még többet tudjunk vele menni, tesztelési szándékkal, ráadásul egy felajánlásnak köszönhetően, amit Bútor Robitól kaptunk, olyan beállítással tudunk odaállni a Mecsek Rali rajtjához, hogy versenyképesek tudjunk lenni a Bessenyey Zoliékkal szemben.
Találkozunk az 43. Allianz Pécs Rallyen! 🙂
